tzung blogja

Úgy látom, ideje egy helyen összegyűjteni külső magyar nyelvű GIMP leírások linkjeit.

Bíró Tamás cikksorozata
Dincsi GIMP-es cikkei
Szerény személyem GIMP leírása
www.gimp.extra.hu
http://kathleen.extra.hu/

A http://primandras.hu/gimp/oldalon lévő GIMP használati útmutatómat frissítettem: négy új lépésről-lépésre leírást raktam fel.

Tegnap este, mikor lefeküdtem aludni, meghallottam a szomszédból átszűrődő szomorkás dallamot. Épp csak olyan hangos volt, hogy egy nagyobb sóhajtástól már nem hallottam, de vagy fél óráig ismétlődött egy 15 másodperces rész.
Először a Picassó kalandjai című svéd vígjáték jutott eszembe (mely nagyban hozzájárul ama nézet terjedéséhez, hogy a skandináv humor különös), melyben Picasso beleszeret egy énekesnőbe, aki csak egy dalt énekel folyton, amitől Picasso végül teljesen kiakad.

Erről meg az jutott eszembe, mikor először napi nyolc órát programoztam, akkor közben egy Cranberries CD-t hallgattam, úgyhogy anyám második nap jelezte, hogy kezdi unni ezt a nyávogós macát. Úgyhogy fejhallgatóra váltottam, ami két óra alatt szétnyomta a fülemet. Szóval, ha most mentek fejhallgatót venni, akkor jusson eszedbe, hogy ami elsőnek csak kis nyomásnak tűnik, az hosszú távon elég kellemetlen. (Azóta van nagyobb fejhallgatóm, amivel gond nélkül át lehet vészelni órákat.)

Minap rajzolgattam (most éppen papíron) és az utolsó ceruzavonással nem voltam megelégedve, úgyhogy rutinból nyúltam volna a Control+Z felé.
Hasonlóképpen egy évfolyamtársam mesélte még öt éve, hogy egyszer teljesen felháborodott, mikor az újság címoldalán rábökött a "folytatás a 3. oldalon..." szövegre, és nem történt semmi.

Más. Voltam nagybátyámmal földet mérni. Eddig azt hittem, hogy a rangidős földmérő kezeli a csilivili teodolitot, a figuráns pedig a bottal rohangál. Ezzel szemben kiderült, hogy a teodolitnál csak két tekerővel rá kell állni a bot tetején lévő prizmára, és megnyomni a beszédes nevű "ALL" gombot, míg nagybátyám mászkált a bottal, mert ahhoz viszont tudás kell, hogy hol kell a botot letenni.

Hétfőtöl szerdáig két diákot kísértem a Neumann János programtermék versenyre. Kissé fárasztó volt egy nap tíz órán keresztül hallgatni, ahogy a versenyzők bemutatták a programjaikat, meg grafikát, zenét, úgyhogy az egyik diákom ezt a remek JavaScriptes játékot írta közben hátul. Igen, ez csak azt tudja, aminek látszik (csak Exploren sikerült használnom). Egy táblázat celláit kitölti véletlen színekkel, aztán az egérrel ki lehet őket fehéríteni. Próbáljátok ki mondjuk 64x64 db. 1x1 pixeles cellával.

Bizony, újra elkezdődött egy tanév. Erről nincs mit mondanom, inkább elmesélem, mi történt tegnap.

Hazamentem szüleimhez, és a csöngetésre én nyitottam kaput. Két hölgy állt ott, és láthatóan nem rám számítottak (mivel egy ideje nem lakom ott), én meg vártam, hogy szüleimet keresik-e, vagy a szomszédot. Az egyik hölgy beállított egy Timeout-ot 15 másodpercre, hátha addig az ismeretlen fiatalember egy jól ismert személlyé változik, aztán az idő leteltével kiválasztotta a sztringtáblából azt a szót, amit legvalószínűbbnek látszott a helyzetet a kívánt irányba terelni: